Amint arról a Szatmár.ro a múlt héten beszámolt, egy új törvénytervezet alaposan csökkentené a helyi rendőrség személyzetét, a megüresedett helyeket pedig a „rendes" rendőrség munkatársaival töltenék fel. Már ez a lépés is több fontos kérdést vet fel. „Egyrészt, akkor miért fordítottunk az utóbbi években annyi pénzt ezen emberek kiképzésére, valamint az intézmény felszerelésére. Másrészt az is elfogadhatatlan, hogy azok, akik megússzák a leépítést, jelentősen kevesebb fizetést fognak kapni, mint újdonsült kollégáik", értetlenkedett Ilyés.
Ennél is nagyobb felháborodást váltott ki azonban a romániai polgármesterek körében, akik mellesleg jövő héten Ploiesti-en tanácskoznak az ügyben, hogy az tervezet szerint a közrendet illető kérdésekben az önkormányzatokat a rendőrségnek, ezen keresztül pedig a belügyminisztériumnak rendelik alá. „Ilyen egyetlen, magát demokratikusnak nevező országban sincs! Én, mint polgármester, nem érzem magam biztonságban, ha ki vagyok téve a belügyminisztérium bármelyik ezredese kénye-kedvének", fogalmazott Ilyés.
„Tehát én, mint polgármesteri hivatal, fizessem a helyi rendőrséget, de ne legyen beleszólásom semmibe, sőt, ki legyek téve annak, hogy bármikor megbüntethetnek azért, amibe nem is volt beleszólásom. Ez nem decentralizáció, hanem annak árnyékában történő recentralizáció. Ez nem a feladatkörök átadása, hanem a felelősségek átadása. Ezt pedig nem fogadhatjuk el", folytatta a polgármester.
Bár egyelőre nem szerepel a tervezetben, de a korábbi tapasztalatok alapján Ilyés biztosra veszi, hogy a törvény életbelépését egyéb kötelezettségek is követik majd. „Amit a belügyminisztérium húsz év alatt képtelen volt megoldani, gondolok itt fejlesztésekre, modernizálásokra, azt könnyen ránk kényszeríthetik majd. Nem, ebből nem kérünk. Ez rosszabb, mint a kommunizmus. Akkor legalább nem rejtették véka alá, hogy a lábadra lépnek, most viszont ezt csak sunyin teszik. Ez a demokrácia kicsúfolása", dühöngött a polgármester.
A municípiumok polgármesterei a jövő héten Ploiesti-ben találkoznak és ott beszélik meg, melyek azok a tiltakozó lépések, amelyeket megtehetnek.
Talán érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy amíg például Magyarországon csak a Rendőrség és az önkéntes alapon működő Polgárőrség vigyáz a közrendre, addig Romániában ehhez szükség van állami rendőrségre, helyi rendőrségre és csendőrségre is. De vajon tényleg szükség van rá?